„Tökéletes eksztázis, határtalan kakofónia, túlzó fájdalom. Többet akarok!”
Névtelen Emperor’s Children Káosz Űrgárdista
Bevezetés
Az Emperor’s Children, akiket a bukásuk után gyakran Lords of Profligacy néven is emlegetnek, eredetileg az Ember Birodalmának büszke III. Űrgárdista (vagy másként Space Marine / Halál Angyalai) Légióját alkották. Ma azonban már a Káosz erőinek egyik legkegyetlenebb és legmegrontottabb Áruló Ligió csoportjához tartoznak, akik kizárólag Slaanesh, avagy a „Gyönyörök Hercege” szolgálatának szentelik magukat. Hajdanán ők voltak az egyetlen olyan Légió, amely az Uralkodó nevét viselhette, továbbá személyesen tőle kapták meg a Palatine Aquila viselésének jogát. Mindez az Emperor’s Children tagjainak páratlan érdemeit és az emberiség Nagy Mesterének irántuk tanúsított bizalmát tükrözte.
A III. Légió hajdani tökéletesség iránti vágyát és elhivatottságát senki sem kérdőjelezte meg. Arisztokratikus hozzáállásuk és kifinomult harcmodoruk miatt példaképnek számítottak, ráadásul a csatatéren is bizonyították, hogy a művészi szintre fejlesztett hadviselés valóban létezhet. Az Emperor’s Children magasztos útja azonban tragédiába torkollt: Fulgrim primarcha és Légiója fokozatosan adta át magát a hedonisztikus élvezetek és a gőg kísértésének, amelyet semmi földi hatalom nem tudott kielégíteni.
A Légió tagjai a Horus Heresy idején lettek árulók, végül a galaxis egyik legromlottabb csoportjává váltak, miközben egykori kötelékeik és közös céljaik is széthullottak. Az Emperor’s Children jelenleg többnyire kis, egymástól független Eretnek Astartes warbandek formájában létezik az Eye of Terror fenyegető vidékein. Ezek a csoportok Slaanesh „ajándékainak” áldozatai, melyek gyakran szélsőséges mutációkban és kegyetlen sebészi beavatkozásokban mutatkoznak meg, tovább fokozva harcértéküket és kiszámíthatatlanságukat.
Fulgrim, a III. Légió primarchája, a Chemos nevű, pusztulóban lévő bányászvilágon nőtt fel. Vezetőként mindent elkövetett, hogy helyreállítsa szülőbolygója régi dicsőségét, ám találkozása az Istencsászárral olyan távlatokat nyitott előtte, melyekről álmodni sem mert. Átvette az irányítást a saját genetikai örökségét hordozó Űrgárdisták felett, ám kezdetben mindössze kétszáz harcos tartozott a Légióhoz. Fulgrim és emberei ezért ideiglenesen más Légiók oldalán (például a Luna Wolves, Horus Lupercal híres egysége mellett) küzdöttek, amíg elegendő tagot tudtak kiképezni ahhoz, hogy önállóan is hadra foghatók legyenek. A III. Légiót a kezdetektől fogva az a cél vezérelte, hogy a tökéletességre törekedjen a harc minden területén. E törekvésük és az Istencsászár személyes védelmében tanúsított hősiességük vezette odáig, hogy kivívhatták a Imperial Aquila viselésének kiváltságát. Nevüket is az Emberiség császára adta, hivatalosan az „Emperor’s Children” címet, utalva arra, hogy az Emperor volt a földi tökéletesség megtestesítője Fulgrim szemében.
Fulgrim végül a saját lelkét és Légióját is a teljes elkorcsosulás útjára vezette. Némely történetíró úgy tartja, éppen a tökéletesség elérhetetlen eszméje taszította a primarchát Slaanesh karjaiba. Ahogy egyre mélyebbre süllyedt a Chaos sötét befolyása alatt, úgy vált Fulgrim és az Emperor’s Children a legkegyetlenebb és legmérgezőbb hódítások egyik eszközévé a galaxisban. Megkísérelte rávenni az Iron Hands Légió primarcháját, Ferrus Manust, hogy lázadjon fel az akkor még ifjú Birodalom állítólagos ellenségei ellen, de a testvér-primarcha ellenállt a csábításnak, a konfliktus pedig megpecsételte Fulgrim sorsát.
A Siege of Terra során az Emperor’s Children különösen kegyetlenül bánt el a polgári lakossággal, iszonyatos mészárlásokat és szentségtöréseket végrehajtva, miközben más áruló Légiók a Birodalmi Palota falait ostromolták. Egyes források szerint az Emperor’s Children tagjai az áldozatok testnedveit valamilyen szentségtelen elixírhez használták fel, amely még nagyobb élvezeti magaslatokba repítette őket a gyilkolás és a szenvedés árán.
Horus bukása után az Emperor’s Children, a többi áruló Légióhoz hasonlóan, kénytelen volt visszavonulni az Eye of Terror pokoli vidékeire, ahol saját kegyetlenkedéseik mellett sokszor egymás ellen is háborúznak. Primarchájuk, Fulgrim, a legenda szerint démoni hatalmat nyert, és állítólag valahol saját, romlott világában uralkodik azokon a kifacsart orgiákon és kegyetlenségeken, melyek halandó elmével már fel sem foghatók. Sokan, akik Slaanesh felsőbbrendűségében hisznek, elképzelhetetlenül sok időt és energiát áldoznak arra, hogy felleljék Fulgrim titokzatos, rémmesékbe illő birodalmát, a „szentségtelen szentélyt,” melyről úgy tartják, teljessé teheti a Slaanesh iránti sóvárgásukat.
A Légió Eredete
A III. Légió eredete egészen a Föld (Terra) Unification Wars (Egyesítő Háborúk) utolsó szakaszáig nyúlik vissza. Ezek a háborúk a bolygó különböző királyságainak és haduraiknak egyesítéséért folytak, az Istencsászár vezetésével. Az újonnan megalapított Űrgárdista (Space Marine) Légiók közül a III. Légió is ekkor született meg: genetikai alapja a Császár géncsírája volt, de harcosaikat legelőször Európa arisztokrata családjainak köreiből toborozták. Ez a toborzás gyakran egészen más jelentéssel bírt a családok számára: egyesek kényszerből, a megtorlástól való félelem miatt ajánlották fel leszármazottaikat az Emberiség Császárának ügyére, míg mások valódi odaadással vetették magukat alá az új rendnek, lelkesen csatlakozva a birodalmi ügyhöz. A háborúk korai szakaszában az európai nemesség a vereség után sokszor tehernek és kényszerű adónak tekintette ezt az ún. „emberadót,” így akadtak családok, akik alig pár gyermeket küldtek, míg mások — például a Komarg-ból származó House Loculus — minden fiukat az Uralkodó szolgálatába állították. A III. Légió soha nem felejtette el ezt a csoportosulást, hiszen az elit harcosok nem egyszer származtak a legelőkelőbb vérvonalakból.
Eleinte a III. Légiót „kisegítő” haderőként vetették be az akkor még formálódó Imperial Army (Birodalmi Hadsereg) oldalán. Míg más korai First Founding Légiók (ilyen volt például a Luna Wolves vagy a White Scars) gyakran egyedüli, önálló csapásmérő egységekként, hatalmas, páncélos erőkkel kiegészítve küzdöttek, addig a III. Légió egyfajta hadászati „arany középutat” testesített meg. Céljuk az volt, hogy a Birodalmi Hadsereg sorait irányítsák és támogassák, ahelyett hogy teljesen külön mozgó erőként működjenek. Ez a szemlélet tökéletesen passzolt arisztokratikus hátterükhöz, hiszen az európai dinasztiák katonai tradíciói révén gyakorlottak voltak a stratégiában és a hadseregek szervezésében. Korai hadjárataik során a III. Légió tagjai gyakran kimagasló parancsnoki tehetséget mutattak, könnyedén egyesítve a különböző terrán ezredeket és milíciákat, egyfajta élharcos-szerepben vezetve őket a győzelem felé. Az Antarctic Clearance kampány például hivatalosan az Army Group Antilles nevéhez fűződik, de a források szerint valójában a III. Légió dolgozta ki a hadjárat finomhangolt stratégiáját, ami végül diadalhoz vezetett. Hasonlóan, a „Bronze Host” és a „Nadarin” vagy a „Fifth Raising of Jove-Sat II” sikere is a III. Légió hallgatólagos tervezésének és közreműködésének köszönhető.
Mindezen korai dicsőségek megalapozták a Légió hírnevét, miszerint nem csupán tökéletes végrehajtók, de mesteri tervezők is. Mire a Nagy Keresztes Hadjárat (Great Crusade) teljes lendületében volt, a III. Légió hírneve túlmutatott egyszerű elszántságon: maguk a Császár legjobb katonái közé tartoztak. Bár akkor még csak az ármány korai jelei sem mutatkoztak, a Légió addigi hozzáállása — a végtelen „tökéletességre” törekvés — előrevetítette azt a végzetes hajszát, ami később Fulgrim személyiségének meghasonlásához és a Légió démoni romlásához vezetett. A toborzási és hadvezetési stílusuknak köszönhetően a III. Légió egy olyan testvériséggé forrt össze, amelyben minden harcos magáénak érezte a nemesi múlt örökségét és a mindenáron elérendő kiválóság eszményét. Mind a fizikai, mind a lelki fegyelem szintjén kimagaslóak voltak, és a maguk módján képviselték azt az utat, amit az Uralkodó az Astartesek számára kijelölt: fegyelmezettséget, hűséget és emelkedett gondolkodásmódot. A későbbi történelmi csapást, amely a Légióra várt, talán senki sem látta előre — kezdetben a III. Légió mindenek felett az Ember Birodalmának Istencsászárának akaratának beteljesítéseként és az emberiség egyesítésének eszközeként tündökölt.
Összegzésképpen
a III. Légió eredettörténete azért különleges, mert a Földi arisztokráciák különböző motivációi, illetve a Birodalmi Hadseregbe való beolvadásuk folyamata is sajátos utat jelölt ki számukra. A toborzott harcosok kifinomult és nemesi tradíciói, a parancsnoki rátermettség és a tökéletesség hajszolása egy sokáig verhetetlennek hitt Légiót formált. Tragédiájuk forrása éppen e szüntelen hajszában rejlett — abban az elkeseredett vágyban, hogy az Emperor’s Children valamiben mindenki fölé emelkedhessenek. Ez a későbbiekben olyan mértékű gőgöt és zabolátlan vágyat ébresztett bennük, amely végleg a Chaos csábító sötétségébe sodorta a Légiót. A következő Tudástár cikkben folytatjuk ezen nemes légió történetét.
Szeretnél Emperor’s Children sereggel játszani?
Hamarosan megjelenik a Warhammer 40.000 terepasztalos társasjáték legújabb serege, az Emperor’s Children, amelynek vezetője a démon-primarcha Fulgrim. Kövesd a HungarianWarhammerCommunity.hu-t és vásárold meg seregedet Magyarország legrégebben Warhammerrel foglalkozó kiskereskedőjétől a HammerTime Cafe-tól! Azért, hogy az igényeket feltudjuk mérni elkészítettünk egy igényfelmérő kérdőívet, így ha a HammerTime Cafe-tól szeretnéd megvásárolni ezt a dobozt, akkor töltsd ki! Részleteket a kérdőívben találhatsz.
A Hungarian Warhammer Community csapata
Írta: Liszka Gergely
Kövessetek minket Facebookon és Instagramon is!
