Nemrég hazaérkezett Blasovszky Balázs és Blasovszky Botond a Warhammer 40.000 világbajnokságról. Mielőtt publikálnánk a Pubcast videóinterjúját Botonddal, szerettünk volna néhány kérdést feltenni Balázsnak, aki örömmel válaszolt nekünk.
Atlanta nincsen éppen közel Magyarországhoz. Milyen volt az út? Milyen szállást biztosítottak a versenyre?
Az utat és a szállást magunk szerveztük. Ezt érdemes minél előbb, mert később 2x/3x-os árak vannak. A szállásunk így igen visszafogott volt (szemben sokakkal, akik a Hyatt-ben szálltak meg sokszor ennyiért), viszont 5 percre voltunk a rendezvénytől és a vonattól is. A repülőút azért nem triviális – szumma 12 óra repülés, plussz a késések. Kifelé átszálláskor kicsit késett a gépünk, de még időben mentünk a boardingra Atlanta felé. A kapunál mondták, hogy nem hitték, hogy elérjük a gépet, ezért felszabadították az üléseinket (WTF!!) – azért megoldották végül. Szerencsére az USA vízummal sem volt gond – az még szép lett volna, onnan visszafordulni. A rendezvény helyszín és környezet 5* volt. A Hyatt regency-ben miénk volt a teljes -1 és -2-es rendezvény emelet. Itt csak konferencia termek és előadók vannak.
Milyen volt a verseny tereptárgy felhozatala és a helyszíne?
A verseny egy óriási teremben zajlott ~250 asztallal, nemzeti zászlókkal, ~3 stream asztallal és egy pódiummal. A terepek a megvásárolható GW tereptárgyakból voltak a standard GW layoutok szerint lerakva (plexi lapokon több kisebb elemből összetoldva), minden asztalon rendes mat-ek és jó sok hely a cuccoknak. Sajnos az asztalok hármasával voltak összerakva, így kellett néha szaladgálni, ha a szemközti oldalon volt akció.
Mennyire volt drága ott lenni a versenyen? Itt értjük azt, hogy repjegy, étkezés, szállás?
Időben foglalva a jegyet/szállást (és hogy Boti megnyerte a repjegyet is a Golden Tickettel) a költségkeret egy itthoni Wellnes szállással esik egy kategóriába (alacsonyabb színvonalon). Az étel drágább és rosszabb mint itthon, de hát ez Amerika 
.
Milyen volt a hangulat a játékos közösségben?
90%-ban jó arcok voltak, mindenki nagyon kedves volt. A játék és a hobbi szelleme felülírta a győzni akarást. Így, hogy top játékosokkal is játszottam, azt merem mondani, hogy minél profibb valaki, annál kedvesebb és jobban fokuszál a fair playre. A nemzetek nagyon egyben voltak, közös mez, zászló stb. – látszott, hogy bulira is veszik.
Melyik volt a „legnehezebb” meccs és miért?
Volt sok sokkal erősebb (top 10/100-as játékos elleni) meccs, de legnehezebb egy francia volt, aki már az elején szólt, hogy nem beszél angolul (WTF????). Innentől a play by intent ugrott és legalább 3 félrekommunikációnk volt, amin én buktam pontot. Persze késett, borzalmas lassan beszélt és mindent is háromszor átgondolt. Ezek mellett igazán szőrszálhasogató volt a szabályokkal kapcsolatban, aki a vonalban álló modelleket is egyesével kiméri és mozgatja ugyan abba az alakzatba…
Melyik volt a kedvenc meccs és miért?
Nagyon bírtam a mexikói prédikátort, fantasztikusan festett tematikus serege volt (Agents of the imperium) és nagyon nagy fazon. Jót beszélgettünk és meg is maradt a kapcsolat. Ő alakította ki a mexikói játékos közösséget, ~15 éve játszik és azokat tanította kint akik most tanítják a jelen generációt. Skarii-val (tán a legjobb Drukhari játékos és streamer) együtt nőtt fel. Nagyon korrektűl játszott, jó volt a hangulat, szoros volt a meccs és ez ellen a frakció ellen sose játszottam még.
Többi eseményre esetleg sikerült benéznetek? Milyen volt ott a hangulat?
Több témában is most tartották az év GW eseményét: 40K, AOS, WHU, KillTeam és Narratív kampány. A 40k uralta azért a rendezvényt, ez annyi helyet foglalt el, mint a többi együtt. A narratív kampányt emelném ki. Ennek hihetetlen hangulata volt, minden játékos beöltözve, a csaták pedig tematikus termekben zajlottak párhuzamosan egyedi asztalokkal és terepekkel, egy igen összetett történet kíséretében. Ami még kimagasló volt, az a diorámák / sereg bemutatók.
Végül milyen eredményt sikerült elérnetek? Mennyire éreztétek nehéznek elérni ezt a helyezést?
Blasovszky Balázs: 3 win 5 loss; Blasovszky Botond 4 win 4 loss. 16-os csoportokon belül volt 4 meccs, itt még lehetett valaki nagyon szerencsés a csoport összeállítással (bár néztük a többiek ELO rankingjét a csoportjainkban, hasonló volt az eloszlás), de a következő négy meccs már 250 játékosból volt győzelmek szerint párosítva, ezt már nem lehetett megúszni. A 270 játékosban persze van tudásbeli szórás, de úgy gondolom, hogy a középmezőny abszolút megfelel az itthoni közösségnek. top 100 persze más kérdés, de nem lehet azt mondani, hogy mi csak kis focit játszunk itthon .
Mennyire más a játék metája szerintetek külföldön?
Tán jobban követik a trendeket, könnyebben lereagálják a GW módosításokat (jobb költségkerettel ), de nem ért minket meglepetés. A népszerű frakcióknál elég kiszámítható volt, hogy mit hoz az ellenfél.
Mit javasolnátok másoknak, ha arra akarnak törekedni, hogy kijussanak a világbajnokságra?
Akarjon és gyűjtsön (és azért tudjon angolul). Itthon nagyon sok lehetőség van a Golden Ticketre – abszolút megszerezhető, ha valaki tényleg menne.
Mire érdemes felkészülni, ha a világbajnokságra megy az ember?
A négy nap játék azért nem kevés, a jetlag is megmarad szinte a végéig és a végén már fejben is angolul gondolkodik az ember. Nagyon sok nemzettel / frakcióval lehet találkozni – ez játékstílusban, kommunikációban is mind eltérő, amit rugalmasan kell kezelni. De ezek egyike sem volt igazán nehézség, a jó hangulat és a lazaság feloldja ezeket a problémákat.
Gondoljuk volt időtök egy kicsit szétnézni. Milyen volt Atlanta?
Kicsit csalódás. Ott elég rövid a történelem könyv, nincsenek várak, régi épületek, templomok stb. A tengeri akvárium tényleg kiemelkedő (cetcápákkal, belugákkal), a Coca Cola múzeum abszolút felejthető, más meg nem volt 
. Kérdeztem a helyi játékosokat, hogy mit lehet itt csinálni, de nem volt tippjük. Atlanta egy közlekedési csomópont, rengeteg szállodával/parkolóval/homeless-el.
Milyennek találjátok így utólag a seregeiteket? Min változtatnátok, ha visszamennétek az időben?
Az én Elda seregem már az elején sem volt igazán ütős (3Brick) – nem egy svájci-bicska, viszont ezzel legalább tudtam játszani 7 mérközést itthon (ami persze bőven kevés). Mást begyakorolni nem lett volna idő.
Jó lett volna, ha több időnk lett volna felkészülni és edzeni a meta seregek ellen (de így is köszi a családnak, hogy kiengedtek minket ).
Mit csinálnátok másképpen most, ha elindulnátok a világbajnokságra?
Én így komfortos voltam, nem változtatnék.
Kaptatok e valamilyen szuvenírt, hogy a versenyen résztvettetek?
Apróság volt bőven: token/érmék/kitűző/kocka/bögre tartó/vonalzó/napló és a secondary és mission cardokat is megkaptunk.
Jövőre megcélozzátok megint a bajnokságot?
Nekem ez így volt jó. Egyszer mindenképp megéri, másodszor már nem lenne ilyen.
Köszönjük szépen Balázsnak a válaszokat és szeretnénk így is gratulálni az elért eredményekhez a Blasovszky apa-fia párosnak!
Hamarosan a HammerTimes Pubcast adásában meginterjúvoljuk Botondot is, hogy ő miként élte meg a versenyt. Kövessetek minket és ismerjétek meg a világbajnokságot az ő szemükön keresztül!
